Lopunk

A Lopunk régi punkot játszik, mert azt csinálni felemelő és örömteli érzés. Ötvözete azoknak olyan érzületeknek, melyeket az antik tradíció a dulce decus meum (Horatius), a magyar nyelv pedig az örül mint akit baszni visznek formulával vél megragadhatónak. A Lopunk emellett kilép abból az ördögi körből, melyben a tunya és gyámoltalan közönség és az arrogáns előadóművész azt adják egymásnak, amit megérdemelnek. Az eredetiség hajszolását pedig a Lopunk meghagyja azoknak, akik rá vannak arra szorulva.